1. fejezet – A diákszervezetek szerepe a szakképzésben

Bár az EU-ban nincs egységes definíció a “diákszervezet” fogalmára, minden tagállam saját szabályokat állapít meg arra vonatkozóan, hogy miként ismerik el ezeket, és hogyan működnek ezek a szervezetek. A diákszervezetek – más néven diákszövetségek – jellemzően a diákok által választott, a diákok által vezetett és a diákok számára létrehozott demokratikus testületek, amelyek az oktatási intézményekben képviselik őket.

Ezek a szakszervezetek helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten működhetnek, és elsődleges céljaik közé tartoznak:

Attól függően, hogy milyen szinten és milyen oktatási környezetben működnek, a diákszervezetek különbözhetnek egymástól. Különösen a szakképzési rendszereken belül a diákszervezetek gyakran sokszínűbb hallgatói demográfiát és szélesebb korosztályt képviselnek, beleértve a felnőtt tanulókat és a továbbtanulókat is.

Mivel a szakképző intézmények szorosabb kapcsolatban állnak a vállalati partnerekkel, ezen intézmények esetében a diákszervezetek segíthetnek az oktatás és a munkaerőpiac összekapcsolásában, kapcsolatokat építve a szakszervezetekkel, a munkaadókkal és az ágazati szervezetekkel (Európai Munkaügyi Hatóság 2017). Hasonlóképpen, érdekképviseleti erőfeszítéseik főként a gyakorlatias, tapasztalati tanulási lehetőségek előmozdítására összpontosítanak (Európai Munkaügyi Hatóság 2017), valamint a rugalmas és folyamatos készségfejlesztésre és feljebb lépésre a tanulók egész pályafutása során, biztosítva, hogy a szakképzési programok megfeleljenek mind az vállalati elvárásoknak, mind a tanulók igényeinek (Marra et al. 2016).