1. fejezet – A tanulók részvételének fontossága az intézmény irányításában és vezetésében

A modern társadalmak a szakképzést egyre inkább úgy állítják be, hogy az kizárólag a piaci igények kielégítését és a foglalkoztathatóság növelését szolgálja, figyelmen kívül hagyva annak oktatási értékét. A szakképzési rendszereknek, mint minden más oktatási pályának, nemcsak munkaerőt kell képezni, hanem az állampolgári életre is fel kell készíteniük a tanulókat (EAN 2018).

Sajnos a tanulóknak az oktatási döntésekben való aktív részvétele továbbra is kihívást jelent: míg a tanárokat fontos érdekelt félként ismerik el, és hozzájárulásuk értékes, az iskolások és a szakképzésben tanulók gyakran nem esnek ugyanilyen megítélés alá (OBESSU, 2020). A tanulóközpontú megközelítések alakítják az európai oktatáspolitikákat, de ahhoz, hogy hatékonyak legyenek, minden szakaszban aktívan be kell vonni a tanulókat: a tanulók saját oktatásuk szakértői (OBESSU és EAN, 2020). A szakképzési intézmények és programok ezen elv alapján történő kialakítása számos előnnyel jár:

• A programok minőségének és relevanciájának javítása: A tanulók kulcsfontosságú információkkal szolgálnak a tantervekről, az értékelésről és a támogatásról, biztosítva, hogy a szakképzési programok relevánsak maradjanak és megfeleljenek a különböző igényeknek. Közvetlen bevonásuk befolyásolhatja az intézményi politikákat a tanulók jobb kiszolgálása érdekében, és értékes visszajelzéseket adhatnak a befogadási kezdeményezésekről és a tantervfejlesztésről. A tanulók képviselői továbbá hídként működhetnek az oktatási intézmények és a munkaadók között, visszajelzést adva arról, hogy a képzés mennyire felel meg a valós munkahelyi követelményeknek. Végezetül, az inkluzív részvétel iránti erős elkötelezettség növeli az intézmény vonzerejét a tanulók, a családok és az érdekelt felek számára.
• Az irányítás és a döntéshozatal javítása: Ha a tanulókat bevonják az irányításba, a döntések nagyobb valószínűséggel tükrözik a hallgatói közösség sokszínű igényeit, beleértve az alulreprezentált csoportok vagy a nem hagyományos tanulók igényeit is. Ez hozzájárul a tanulók és az adminisztráció közötti kommunikációs szakadékok áthidalásához, javítva a szervezeti tanulási és minőségi kultúrát. A tanulók bevonása az irányításba továbbá elősegíti az átláthatóság és az elszámoltathatóság kultúráját a szakképzési intézményekben (ETF 2013), ami viszont növelheti a közvélemény bizalmát a kínált programok minőségében.
• A tanulói és állampolgári kompetenciák fejlesztése: A tanulók kormányzásba való aktív bevonása segítheti őket olyan kulcsfontosságú készségek fejlesztésében, mint a kommunikáció, a vezetés és az érdekérvényesítés. A támogatás lehetővé teszi, hogy a tanulók mélyebben megértsék az oktatási folyamatot, és ezáltal javuljon a tantermen belüli és kívüli közreműködésű. A tanulóknak hangot adva elősegíthetjük a személyes fejlődésüket és szélesebb körű állampolgári készségeiket (Meeuwissen et al. 2019). Ez a részvétel társadalmi felelősségvállalást és közösségi elkötelezettséget épít. A kormányzásban való részvétel megtanítja a párbeszéd, a tárgyalás és a kollektív döntéshozatal értékét, amelyek kulcsfontosságúak a demokratikus környezetben.
• Felhatalmazás és felelősségvállalás: A tanulók bevonása a döntéshozatalba felelősséget, elszámoltathatóságot és önbizalmat teremt ahhoz, hogy az iskolában és a jövőbeli karrierjükben is változtatásokat hajtsanak végre. Az erőfeszítések segíthetnek a tanulóknak abban, hogy szoros kapcsolatot lássanak a szakmai identitásuk és a szakképzési intézményen belüli szerepük között, különösen akkor, ha a választott szakmájuk jól képviselteti magát. Ez az összehangolás elősegíti a szakmai fejlődést és a pozitív környezetet. A hovatartozás érzésének erősítése hozzájárul a diákok jóllétéhez és tanulmányi sikeréhez, mivel ha nagyobb energiát fektetnek az tanulásba, az nagyobb motivációhoz és jobb eredményekhez vezet. Mindez egy támogató, elkötelezett tanítási környezetet is teremt mindenki számára.