1. fejezet – Az aktív hallgatás fogalma

Az aktív hallgatás létfontosságú kommunikációs készség, amely magában foglalja a beszélővel való teljes azonosulást annak érdekében, hogy megértsük a beszélő üzenetét, érzelmeit és szükségleteit. A hallgatónak tudatosan a beszélőre kell összpontosítania, és a figyelmet verbális és nem verbális jelzésekkel, például bólogatással, értelmezéssel és nyílt végű kérdésekkel kell kifejeznie. Az aktív hallgatásnak számos technikája létezik. Néhányat közülük az alábbiakban felsorolunk, példákkal alátámasztva, hogyan lehet őket alkalmazni.

Ezek a technikák bizalmat építhetnek, elősegíthetik a mélyebb beszélgetéseket, és támogató környezetet teremthetnek az értelmes párbeszédhez a tanár és a szakképzésben tanulók közötti, valamint a szakképzésben tanulók egymás közötti kapcsolataiban.