1. fejezet – A tanulói elkötelezettségének és intézményi kötődésének különböző területei

A tanulók különbözősége és sokszínűsége kihívást jelent a szakképző iskolák számára abban az értelemben, hogy valamennyi tanulót aktívan bevonják az intézmény szakmai, szervezeti és közösségi fejlesztésébe, biztosítva minden érdekelt csoport (többségi és alulreprezentált) számára, hogy hangjukat képviseljék, véleményüket és igényeiket pedig figyelembe vegyék.

Az InclusiVET projektben a tanulók szerepvállalásának négy területét különböztetjük meg.

Az első, az “Intézmény vezetés és menedzsment” területe: a tanulói elkötelezettséget és szerepvállalás lehetőségét a tanulók különböző döntéshozatali folyamatokban való részvételén keresztül értékeljük, ahol a tanulók befolyásolhatják az intézményi irányelvek kidolgozását, végrehajtását és értékelését.

A fentieknek megfelelően a tanulók elkötelezettsége sokrétű, túlmutat a tantermi tanuláshoz kapcsolódó tevékenységeken, és döntő szerepet játszik a személyes fejlődés, a közösségépítés és a gyakorlati készségek fejlesztésének előre mozdításában. A tanórán kívüli és irányítási tevékenységekben való részvétel lehetővé teszi a tanulók számára, hogy a tanultakat valós környezetben alkalmazzák, vezetői készségeket fejlesszenek, és tartalmas kapcsolatokat építsenek ki más tanulókkal és az oktatókkal.

A tanulók bevonása olyan strukturált megközelítést igényel, amely a tanulókat minden olyan területen támogatja, amely a tanulók tanulási élménye szempontjából releváns. Ez azt jelenti, hogy a tanulók bevonása nem korlátozódhat azokra a területekre, amelyeken a legközvetlenebbül érzékelhető a tapasztalataik – mint például a tanulási források és a tanulási és tanítási folyamat -, hanem olyan témákra is, amelyek ugyanolyan fontosak a tanulók számára, mint például a tanulói értékelés, az útmutatás és a minőségbiztosítás. Az alábbi ábra mutatja be azokat a kulcsfontosságú területeket, amelyek a hallgatói tanulási tapasztalat és így a hatékony tanulói elkötelezettség szempontjából fontosak.

A hallgatói tanulási élményt, valamint a hallgatói élményt összességében alkotó különböző területek négy fő területre csoportosíthatók, ahol a tanulói elkötelezettségnek ésszerűen meg kell valósulnia:

1. Upravljanje in vodenje

A diákirányítás lehetővé teszi a tanulók számára, hogy vezető szerepet vállaljanak, például diákbizottsági elnökként, osztályképviselőként vagy bizottsági tagként. Ez a részvétel gyakran kiterjed az intézményi bizottságokban és testületekben való részvételre is.

Az irányításban való érdemi részvétel azonban olyan akadályok leküzdését igényli, mint a hierarchikus struktúrák, a döntéshozatali kultúra és a tudásbeli hiányosságok. A részvétel nem formális formáit is el kell ismerni. A kormányzás olyan kulcsfontosságú terület, ahol a tanulók bevonása minden szinten befolyásolhatja az intézményi politikákat, a döntéshozatalt és a projekteket.

2. Tanítás és tanulás

A tanítási és tanulási környezetek lehetőséget nyújtanak a tanulók és az oktató közötti aktív együttműködésre. Például a tananyag tartalmának a tanulókkal való közös kialakítása lehetővé teszi számukra, hogy megosszák egymással nézőpontjukat, és így biztosítsák, hogy a tananyag releváns és vonzó legyen. Ez az együttműködésen alapuló megközelítés nemcsak a tanulási élményt fokozza, hanem a tanulókat is képessé teszi arra, hogy aktív részesei legyenek oktatásuk alakításának. A bevonás lehet pedagógiai (a tanítási módszerek javítása), tantervi (a tananyag tartalmának alakítása) és tanórán kívüli (a tanulási tapasztalatok gazdagítása).

3. Minőségbiztosítás

A tanulók aktív részvétele a minőségbiztosítási folyamatokban biztosítja, hogy az intézményi gyakorlatok minden tanuló igényeinek megfeleljenek. A hallgatóknak a minőségbiztosítás minden szakaszában részt kell venniük, a visszajelzéstől a fejlesztések közös kidolgozásáig. Az együttműködésen alapuló megközelítések mind az oktatók, mind a tanulókat képessé teszik arra, hogy az oktatás minőségét javító, értelmes partnerségeket hozzanak létre. Az alábbi ábra a tanulók minőségbiztosításba való bevonásának különböző módjait szemlélteti, felismerve a különböző “szerepeket”, amelyekben a tanulók részt vehetnek.

4. A szakképző intézmény/tanulói közösség élete

A tanórán kívüli tevékenységek, beleértve a klubokat, szervezeteket és kulturális csoportokat, jelentős szerepet játszanak a közösség és az összetartozás erősítésében. Ezek a csoportok a szakmai fejlődéstől a kulturális ünneplésig sokféle érdeklődési kört kielégítenek, és lehetőséget teremtenek a diákok számára a kapcsolatteremtésre és a boldogulásra.