1. fejezet – Módszertan
A mai tudásközpontú világban az adatok hatékony eszközzé váltak az összetett jelenségek megértéséhez és a bizonyítékokon alapuló döntéshozatalhoz. Szigorú kutatási módszertanok alkalmazásával a kutatók felszabadíthatják az adatokban rejlő potenciált a kritikus kérdések megválaszolása és a jelentős változás előmozdítása érdekében.
A kutatási módszerek, különösen a kvalitatív kutatás átfogó ismerete elengedhetetlen a kutatási lehetőségek sokszínűségében való eligazodáshoz. Ez a tudás képessé teszi a kutatókat a megfelelő adatgyűjtési technikák – például felmérések, interjúk, megfigyelések, fókuszcsoportok és másodlagos adatok elemzése – kiválasztására, hogy releváns és megbízható információkat gyűjtsenek. Továbbá lehetővé teszi a kutatók számára, hogy megállapításaikat szélesebb társadalmi, kulturális és történelmi keretek között kontextualizálják, mélyebb betekintést és gazdagabb értelmezést nyújtva.
E módszerek gondos alkalmazásával a kutatók értékes felismeréseket tehetnek, amelyek hozzájárulnak a tudás fejlődéséhez, politikai döntésekhez és a különböző területek gyakorlatainak javításához.
A kutatási módszerek, különösen a kvalitatív kutatás széles körű és mély megértése lehetővé teszi számunkra, hogy kutatóként felkészüljünk és reagáljunk a sokféle tanulmányi területen belüli különböző lehetőségekre. Ez a tudatosság segít abban, hogy meghatározzuk az adatgyűjtéshez megfelelő kutatási módszereket, és megértsük, hogyan elemezzük később a megszerzett adatokat. Továbbá lehetővé teszi számunkra, hogy kontextualizáljuk az eredményeinket, értelmezve azokat a kutatás tágabb társadalmi, kulturális, intézményi és történelmi kontextusában.
Az adatgyűjtési módszerek a kutatási célú információgyűjtés technikái és eljárásai. Ezek az egyszerű önbevallásos kérdőívektől az összetettebb mennyiségi vagy minőségi felmérésekig terjedhetnek. Néhány gyakori adatgyűjtési módszer magában foglalja a felméréseket, interjúkat, megfigyeléseket, fókuszcsoportokat, kísérleteket és a másodlagos adatok elemzését. Az ezekkel a módszerekkel gyűjtött adatok ezután elemezhetők a kutatási hipotézisek alátámasztása vagy cáfolása, valamint a vizsgálat tárgyára vonatkozó következtetések levonása érdekében.
(Stolle, 2022)
A kvalitatív kutatási módszerek fontosak a társadalomtudományok komplex jelenségeinek, folyamatainak és kölcsönhatásainak mélyebb megértéséhez. Ezek a módszerek lehetővé teszik számunkra, hogy elmerüljünk a vizsgált jelenség kontextusában, lehetővé téve számunkra, hogy gazdag, részletes adatokat gyűjtsünk az egyének tapasztalatairól, perspektíváiról és motivációiról. A kvalitatív módszerek alkalmazásával mások szemével láthatjuk a világot, ami a bonyolult kérdések mélyebb megértéséhez vezet. Az értékelés során alkalmazott kvalitatív módszerek célja az, hogy mélyreható betekintést nyújtsanak az érintett egyének és csoportok véleményébe, tapasztalataiba és perspektíváiba.
A kvantitatív kutatási módszer olyan technikák átfogó készlete, amelyek lehetővé teszik a numerikus adatok gyűjtését és elemzését. Céljuk a különböző változók közötti minták, tendenciák és statisztikailag szignifikáns összefüggések feltárása. A kvantitatív módszerek segítségével a kutatók hipotéziseket tesztelhetnek, jelenségeket mérhetnek, és az eredményeket szélesebb populációra általánosíthatják.
A vegyes módszertani megközelítés a kvalitatív és kvantitatív technikákat ötvözi, hogy átfogó képet adjon a szakképzési intézményekben megvalósuló inkluzivitásról. E módszerek integrálásával a résztvevők árnyalt képet kaphatnak az intézményi erősségekről és kihívásokról.
(Stolle, 2022)